Talmács szék (ném. Stuhl Talmesch), 14. sz.-1453: fiókszék, vsz. uradalom, a Magyar Királyságban, Erdélyben, a →szászok földjén, a Cód patak Cibin folyóba torkollásánál. - A →Német Lovagrend kiűzése (1224) előtt már a határ védelmére odatelepített besenyők lakták, ahol a 13. sz. 2. felében a →Királyföld védelmére →Talmács vára épült. I. (Nagy) Lajos kir. (ur. 1342-82) DK-Erdély biztosítására 1370: várakat kezdvén építtetni, Hanner Vilmos pécsi pp-öt, szász ispáni helytartót megbízta, hogy Talmácson (a Vöröstoronyi-szorosnál) a fölégetett ktor helyébe erődöt építtessen, s a szebeni szászoknak, akik az építésében segédkeztek, keresk. szabadalmakat adott. Talmács (Landskron) várához - 1376: kir. várnagya Scharfeneck János - tartozott települések: Boicza (Boitzia, Boitze, Ochsendorf), Kistalmács (Talmus minor, Klein-Tallmesch), Nagytalmács (Talmus major, Gross-Tallmesch), Porcsed (Porsesdinum, Portschescht), Alsósebes (Sebessinum, Unter-Schewesch), Felsősebes (Sebes superior, Ober-Sebesch) és Plopaj (elpusztult), ezek jövedelme a vár fönntartását szolgálta, lakosait a vár szolgálatára kötelezték. Eredetileg 579 m magasan, megerősített ktor helyén épített várát Lajos kir. 1370: a határszéli várak közé emelte. V. (Habsburg) László (ur. 1453-57) Hunyadi János tanácsára 1453. II. 4: Talmács, Vöröstorony és Latorvár kir. végvárakat a hozzájuk kapcsolt 7 faluval együtt - Fehér vm-ből, hová addig tartoztak - Szeben szék hatósága alá helyezte (de nem örökösen, földesúri joggal és haszonvétellel, mivel e vár s annak ter-e a korona birtoka lévén, azt a kir. törv-eink szerint el nem adományozhatta), azzal a kötelezettséggel, hogy a szászok az omladozó Talmács várát rontsák le, Vöröstorony és Latorvárát erősítsék meg és jó karban tartsák. Szapolyai János kir. (ur. 1526-40) Talmács várát 1535: a szászoktól elvéve Majláth István erdélyi vajdának (1534-40) adományozta, s azt a szászok 2000 Ft-ért váltották vissza. 88

Horváth M. I:120. - Kőváry 1859. II:9; 1860. III:47. - Századok 1873:86. (Balássy Ferenc: Szelistye és Talmács várának és területének jogtörténelmi nyomozása) - Pesti II:99. - Kiss 1900:78.